Ceci n'est pas une pipe

kedd, március 01, 2005

Aviátor

Közben olyan gondolataim támadtak, hogy 80-nal kellett a körúton haladni és most megint be kell rúgni. Ha kiborul a só, abból csak a bonyodalmak vannak (édes bonyodalmak? talán), még ha összeérnek az ujjak, akkor is és miért kell nekem egy Kate a képernyőn, hogy mint józsef attila, folyton csak a mamára gondolok, hát így nem lehet barkóbázni, még ha a Vágó is van a másik székben, filmet nézni mégúgyse, bassza meg! process over result oriented world. Heil SAP, BPM, ISO! Aviátornál tartottunk, Pink learning to fly, ha érted mire gondolok. Tartsuk csak a status quo-t, mert az kell nekünk, meg a háromrétegű vécépapír de tényleg. közben a pillantsáomtól sötétedik az éjszaka, sárgul a papír, a szomszéd gyermeke rosszat álmodik, kiújul az erkély lumbágója. elmúlt éjfél, lejárt a tej. Savanyodik, savanyodik. Aszonta anyám, hogy látja, hogy savanyodok és egy csomó lány csak azért van együtt pasiaikkal, mert nem maradnának egyedül és hogy én miért nem kötök kompromisszumokat. Ezt mind kutyasétátatás közben szedte fel, ezt a sok bölcsességet, de nem ettől mentek fel a vállaim. 20 évesen férjhez ment. Ha innen nézem 10 éves házas lennék lassan. 10 éves házas. 10 éves házas. Jóvan, nem rugdalom a falat. Egészségetekre!