Terrapia

Ne kerteljünk elvtársak, hagyjuk a forgó kását, nincs mit szépíteni a dolgon rettenetesen bebasztam tegnap iccaka. bögréből whiskyt, narancslére, miközben East Parkot ((tölts. jaj.) néztem. most emil rulezzel űzöm az izét, (sört a bungallóba, majdnem hányt) üvöltve okádtam a bablevesből, ami megmaradt négyre. valamikor el kellett kezdeni. Minden megvan, pl az is, hogy reggel nyugatatóval menjek ki és nézzem meg a felirati sávot, üzenték negyed háromkor, cukipofa partner ez, én már látom. az arczsibbadós önmagamból mellém kilépve lépegetés volt a legemlékezetesebb. Kicsit meg kellett gondolni, tükörben ki néz. Tiszta sablonos ez, ezt már megírták, ezt én szerintem nem eröltetem, de baszottul fáj a torkom! kkkhhhrrrr, phü.
köpnikék! és az is vicces, hogy kvázi társaságban ittam, szkájp által homályosan.

Adjunk a melónak.