Egy perc tündérmese

Kulcszörgés a zárban, hét is elmúlt már, ajtó nyílik, Szia, megjöttem, végre. Addigra én már az ajtóban vagyok, látszik rajta, hogy látja rajtam, örülök neki. Végre együtt vagyunk, hogy vagy, kérdi. Jól, mondom én bizonytalanul, mire ő: hallottam én a hangod délután a telefonban, ne is tagadd, szarul vagy te, de lásd, hoztam pomelot, meg vettem egy ilyen ezoterikus wellness fitness illóolajat, vizet eresztünk neked, bedugunk a kádba, rádöntöm ezt a körömlakkot, jó lesz? Nem. mondom én. Nagyon szar lesz, már előre is szenvedek! Apropó nem kérsz enni, lódobogást hallok, szerintem a szemeid kopognak! Szerintem meg anyád közelg lóháton, mondja, miközben a hűtőben kotorászom, a négy napja egy helyben őrt álló félig teli tejfölös poharat arrébb tolom, hátha takargat valami hasznosat. És igen, van itt valami emberi fogyasztásra mérsékelten alkalmas pulykatetem származék, keményre rohasztott tej, ilyenek. Pörköltet csináltam, mert tudom, hogy szereted! mondom, ez amolyan rituálé, szinte mindig ugyanaz. Én is éhes vagyok!, mondja mosolyogva, és belibben a fürdőbe, már csobog is a víz. Közben a kaját csinálom, és megint nagyot kortyolok a narancsléből, ivókúrára fogtam magam. Fene, hát a cipőmet még le se vettem és leveszi a gyűrűt a kezéről, meg a láncot, cipő marad. Nézek rá. csend. Ja, igen, cipő.
Miközben készül a vacsi fogy is, soha nem lesz teljesen megterítve, mert egy-egy alkotó elem rövidül, csonkul, eltűnik, a helyét betölti egy kis időre a pótlás, vagy valami más, ilyen ez a dinamikus egyensúly. Na, mi lett azzal az izékével, amit reggel mondtál- blöffölök, valamit mondott, halványan dereng, de hogy mit... mármint melyikkel? kérdi és ellentmondást nem tűrő vigyorral néz rám. Lebuktam. Ebben a hónapban negyedszer. De hogy lehet az, hogy a lebukásra emléxem, az izékéről meg már akkor nincs fogalmam, amikor még visszhangzik a parki fák alatt? Aztán elmondja, hogy az a megbeszélés a Zsoltékkal elmaradt, mert úgy szakadt a hó, hogy nem is indultak el Jászberényből reggel, és csak telefonáááá A víz, a víz, a víz! épp jókor, na gyere csak ide!!! jövök, lenyelhetem ezt a falatot? NEM! ahá, igeniskérem, engedélyt kérek a meghunyászkodásra és a magam alá vizelésre! Kissé túldramatizált erotikus mozdulatokkal lerántja rólam a ruhát, rámparancsol, víííízbe! egyketö egyketö. vigyorgok, tetszik a játék, már benn is ülök a kádban, mondja, kimegy, behozza a mentolos illóolajat. És tényleg,kimegy, bejön.
Fröcsköli a vizet a kezével, Jó a víz? Kérdi.
Nem jön be. Nem fröcsköli. Nem kérdi. nincs.