Életjelek II.

- Figyelj baze, Dzsoni, itt senki nem élvezi az életet? Nézzed má, kaparják a szart a szarban! - a végét már nevetgélve mondta Grúv. Úgy volt, hogy dél körül jönnek, de aztán éjszaka mulattak és mindenki együtt volt, nagy buláj közepén Szöszy kitalálta, hogy nosza, lecc rájd! bevágták magukat a piros toyotába, és a csillagos úton lezúztak Kisfiú szülei telkére. Grúv titltakozott, mekkora marhaság, fáradtak vagyunk, csak Kisfiú nem ivott (még), viszont ő meg hullafáradt szemekkel nézett ki a fejéből, olyan arcot vágott ilyenkor, mint egy másnapos zombi angyal. Széparcúnak mondta mindig anyja, az is volt, a csajok ezért vagy megdöglöttek, vagy csak kinevették, innen is a Kisfiú becenév. A bandában mindenkinek volt beceneve, Grúv dídzsé akar lenni, a társaság nem ismert még egy embert ennyi grandzsi zenével, ha Seatleben egy független kiadó megjelentet egy CD-t, arról ő értesül, megkeresi és letölti, venni, na az nem az ő meggyőződése. Szöszy nem szerette becenevét, de tudatták vele, hogy Szöszy és készpassz, svédebb szőke volt a norvégoknál mondták neki, ezen volt, aki nevetett, kicsit morgott, hogy ő a legerősebb, a legmagasabb, neki volt leghamarabb nője, meg motorja (itt összefüggést keresni nem is akkora badarság) bármi, hát mér pont Szöszy, de a banda, az banda. Kisfiú tehát elfoglalta helyét a vezető ülésben, bekötötte magát, beraktak valami CD-t, amire lehetett hadbangelni, és elindultak kifelé a városból az iccaka közepén. a városhatárig 3 poszt fogta meg őket, na igen, Újpalota és az M7-es között ott az egész kurva nagy város, azzal a bazi sok zsebirigy véglénnyel, ment volna mind inkább szántani, rohadt köcsögök! Ezt akkor mondták, amikor az utolsó is elengedte őket. Jó, hát eligazításkor megkapták, hogy vagánykodásra alkalmas autót teli fiatalokkal meg kell állítani, kicsit megugrott így tavasszal a diszkóbalesetes, agyvelőkaparásos, Blikk fotóssos történet és Bárdossi őrnagy úr megüzente, hogy unja, de kurvára. Az úton még betértek a 24 órás nyitva tartással üzemelő könnyűszerkezetes, gazdaságos hangárba piát, csokit, meg még egy kis piát venni, Grúvnak eszébe jutott, hogy akár kaját is lehet, bár ebben nagy tapasztalattal egyikük sem rendelkezett. Dobáltak a kocsiba mindent, 6 hagymát, előrecsomagolt felvágottat, virslit, császárszalonnát, vissza a sörökhöz, mert Szöszy Amstelt kér, visszafelé még bedobnak egy kosár gombát is, hogy azzal mit fognak kezdeni... legalább majonézt vennének hozzá. Fizetésnél pont egy velük egyidős lányhoz kerültek, Grúv azonnal fűzni kezdte, hogy jöjjön velük, meg megvárják a műszak végét is, na ja, meg majd csillagokat szórnak a lába elé. Az út lefelé nyugodt volt egy két sávelnézős elalvós kalandtól eltekintve, Kisfiú úgy kókadt a végére, hogy két M7-est kellett egyszerre figyelnie. Megérkeztek, felébresztették egymást, volt vagy két óra, mire kiértek. Telekkulcs? Az nem volt. Belefáradtan nézték egymást, hogy most kit is okoljanak hirtelen, a kesztyűtartóban kéne lennie, senki nem kérdezett rá, Kisfiú apja mindig ott tartja, niná, hogy pont ezalkalommal nincs sehol (ott van az ülés alatt, ott is fog maradni). Megpróbáltak mindefelé bejutni, nem igazán jött össze, végül benyomták az egyik palettát, az ablak már könnyebb préda volt, bejutottak. Szinte azonnal elaludt mindenki, egymás hegyén-hátán, a pincében van a kazán, nem tudtak befűteni, pokrócot se nagyon találtak, egymást melegítették, Kisfiú Szöszy hátának döntötte hátát, Grúv és Pecás szorongott valami pléd alatt, Brick (téglavörös volt az arca, keveset beszélt és még szeplős is volt) meg egy elképesztően lehetetlen pózban fejét hátra lógatva aludt a fotelben, keresztben. Napsütésre ébredtek, egymást böködték, reggelire sör volt, szalonna, meg gomba, kenyeret venni egyikük sem volt elég előrelátó, oké folyékony, de sörre vajat kenni? Viccelődés, készülődés a nap eltöltésére, keresgélés a ház körül és persze a zenegép beizzítása volt az elkövetkezendő másfél óra programja, kisfiú közben beszélt apjával, aki elmondta, hogy belül van a szerszámos kamra kulcsa, legalább gereblyézzenek össze, meg van ott tollasütő, labda, az leeresztett, hát találják fel magukat!Brick műszaki beállítottságú volt, szerette, ha valami mechanikailag viszi előre a világ szekerét, legszivesebben motort szereltetne a négyjegyű függvénytáblázatba is, hogy ne kelljen lapozni. Bement a szerszámos kamrába, felkapcsolta a villanyt, az a műanyag ráccsal védett fenék alakú ipari fali lámpa volt két poc között, szűrt fényt adott, Brick rohadtul élvezte a sok áramzabáló látványát, nagy csodálattal nézegette a saroknyírót, de különösen a fűnyíró, a fúrógép tetszett neki és el is határozta, hogy a grandzsi mjúzikot kisérni lehetne elektromos kerti szerszámokkal. Kiment, kezében a fúrógéppel, bedugta és ritmusra nyomgadta a gomobokat, ezzel párhuzamosan eljátszotta, mintha hegedűlne. Ekkor vette észre, hogy a szomszédban (jé, külvilág...) a vén trotty olyan arccal bámul, mint egy szabadnapos BKV ellenőr a bliccelőket, Ezen egy kicsit kiakadt, visszabámult, majd észbe kapott, egy 1000 wattos fúrógépet nyomkod folyamatosan, 12-es fúróheggyel, odanézett és látta, csak egy paraszthajszállal kerülte el bal csuklóját az acél betét. Lepergett előtte egy Tarantino jelenet, melyben a főszerepet a csuklója játsza, ahogy lebicsaklik és végleg elengedi bal kezét. - Hagyod ezt abba, basszon meg a tévémaci! törte meg a madárcsicsergős, fakorona suhogós, vonatzakatolós, traktordübörgős haláli csendet Grúv hangja. Akkora fasz vagy, bazmeg, tegyed azt le, vagy kirugom a kezedből vazze! inkább tollasozzál! mondta Grúv, erre mindenki röhögött. Szöszy bement a fészerbe, kihozott két ütőt, de nem talált tollaslabdát, lázas ötletelés kezdődött, mit is lehetne használni, fuldoklottak a röhögéstől, dolgozott az Amstel, végül a gombánál kötöttek ki. Szöszy és Kisfiú kezdték, mindketten élvezték, és egyre közelebb lépegettek egymáshoz, nem is esett le a gombafej, csak szétporladt. A második egyre kisebbeket pattant, rászkódó vállakkal nehéz rendeset ütni, pont középen esett le a gombafej, mindketten lehajoltak, fejük összekoccant, arcuk szinte összeért, Grúv odanézett, mint akinek leesik valami, és már Szöszy meg is csókolta Kisfiút. Kurva nagy csend lett a fejekben, Kisfiú meg viszont, Brick száraz szájjal a meglepetéstől csak annyit mondott, ez buz, ezek bu... faszom... Ezt se Szöszy, se Kisfiú nem hallotta meg, Grúv meg röhögni kezdett és kinyitott még egy sört, közben azt nézte, hogy a szomszéd bámul, mint borjú az új kapura.