infúzió

Amikor kicsi voltam, agyhártya gyulladásom volt, mindkét kezembe infúziót vezettek. Nem ettem, ittam, csak feküdtem és néztem, ahogy potyognak a cseppek. Ha csend van, még hallod is a pöttyenést. Anyám bejött, megkérdezte, nem unatkozol, mondtam nem, számolom a cseppeket. Majd' elájult szegény.

Tegnap 13 óra munka után álltam bukaresti 4 szobás bérleményem hálószobájában, túl voltam Sanyi kocsmájában egy jó zsíros, de kurva finom bárány vacsorán, fél üveg boron, kezemben a szemeteslapáttal néztem felfelé, a csillárra, ami az ágyam felett volt és egy nagyon ismerős ritmust hallottam. pötty. pötty... pötty.... pötty.... pötty....
Amikor leesett, szaladni kezdett, de a kezemben tartott piros lapáttal lecsaptam. PUFF. trty. mondta a kitinpáncél.

Ma 6 órát oktattam, aztán dolgoztam picit, majd mint Tóthék, borítékoltunk, kis pizza, most 10 óra van, 9-re benn voltam, megint lövöm a 13-at. jól bírom, fasza csávó vagyok én! Itt is lesz takarítónéni. ár ua, lakás kétszer akkora és hetente jön. nohát

Na, hogy megy a választási nagyonjó?