Ablak a tűzfalon

Első hétvége, lakással. A lakás hiányosságai kitűnnek szép lassan, de előnyei méginkább. Először is, itt van az, hogy egy sarokra van a nemzeti múzeum, Itt látható egy Lorenzo Lotto, s más olasz műremek, benéztem a spanyolok közé is, ott mit keresett az a hosszúnevű képe, pacsuli, gondoltam, meg görögs a neve, biztos, nem fért máshova, ja, hogy a neve után szerepelt az is, hogy El Greco. Tulképp nem is olyan pacsuli... A következő ajtónál meg ott volt 4 Breughel, a sztár kép gondolom az ártatlanok lemészárlása lehet, ezt a kibaszott cinizmust, még erre a képre is ráfestett oda nem valót, az egyik páncélos katona a fal mellett vizel. Rembrandt kép csak ó szövetségi van, a múzeum örökölte a festményeket. hm... Vagy nem jelentkezett érte a tulaj. Na mindegy, a franciák közül Monet, Manet, Sissley mázolmányai a falakon, a XVII-ik századi osztrák- német festészet nem ragadtatott el túlzottan.
Aztán találtam egy egészen más csarnokot, ott répák, eprek és retkek gyönyörködtettek. Lírai vagyok, mi? Az opera fantasztikus, hatalmas kovácsoltvas kapuját 4 kölyök focikapunak használta, csak semmi felháborodás, két román csapat is bejutott az UEFA kupa negyeddöntőjébe, ugye... Az opera mögött meg találtam egy éjjelnappalit, az is fontos.
A másik nagy előnye a pecónak, hogy kisétálok, ott egy nagy park, pont mint a Rózsák kertje, csak 3X akkora, az arcok viszont eléggé lepukkantak, sajnos. Egy- két futó volt, de inkább a legolcsóbb együttlét a parkban őgyelgés párok, nyugdíjas vagyok, de hódítani akarok öregek és pár kutyás. Minden árva bokor előtt egy remek tábla, milyen gaz is az. mivel minden csupasz, elég vicces. Futottam, még jó, hogy nem cseréltem végül ki a futócipőmet, pontyó.
Kiolvastam a Karácsony Jéggel c Sedaris kötetet, melegen ajánlott mindenkinek.
Ma meg mostam, főztem remekbe szabott rizottót, hű, az jaú lett, oszt most meg internetezek, mer az jó!
Holnap. áh, mindegy...