Ceci n'est pas une pipe

kedd, október 24, 2006

kóla puska sültkrumpli

Ül az ember az ő kanapéjában és azt nézi élő adásban, hogy a sarkon túl hogyan ütik a népet, mint a Répát. (jóvanna, nem téged... eh). És miközben ezt nézi, a stratégiai kérdés fogalmazódik, miért is nem van itten rend az újkori magyar történelem legfontosabb 50-ik évfordulóján. Miért is nem lehetett egy napra (basszátok meg) összeborulni, mink Duna menti népek. az én liberalizmusom, ami bensőmből vezérel, azt diktálja, legyen szabad sokmindent, támogassunk sokminden mozgalmat. De legyen egy éles határ, nem mint a ritkuló levegő, hanem mint a szakadék széle. És azon túl legyen borzasztó nézésű rendőrember, aki akkorát sóz a köcsög hátára, hogy belepistul. és aztután pedig az ilyent ujjal mutogassák kacagva, mint a hárommelű nőt, nézd, hát ez nem tudja, hol a határ!

Jules (Ezekiel 25:17) Winnfield pillantása, na az kísértse azt a sok buta csőcselék úrat, akik kifütyülték magyarországot a partvonalra.