Rosszkedvünk tele

"Maga most elmegy, és játszik, magának két gyereke van". Kockáztatok, mindent vagy semmit játszom, közben remeg kezem lábam, sajog a fejem, na mondjuk ez a kezdődő betegség is lehet. Ismerem ezt az érzést, hónapok óta nem találkoztunk, remélem hamar elhagy a francba, és megint jönnek a vidám esték.

Valami nagyon szívhezszólót kellene írni, itt ülök a csöndben már megint, bejártuk a temetőt, azaz sírkertet, az egyik márványtáblán az volt írva, velazquez sírbolt, mondom is, ja ez egy hirdetés, csak a telszám hiányzik. A másik boltozatos tetejű egyszerű márványtáblából meg réz csap állott ki, hülye humora van a kedves sírkertészeknek.

Egy nagy csokor szeretetet hozok, köré gondosan mint zöldet, a bizonyosságot teszem, törődésből csodaszép masnit kötök, hogy délcegen álljon a vázában, s csak a vízre legyen gondod, hogy jó sokáig megmaradhasson.