Ceci n'est pas une pipe

vasárnap, február 04, 2007

Jószombat

Persze a szombat péntek este kezdődik, és szombat naplementével végződik. Ugye.
Hogy néhány fiatal, ismerős, ismeretlen, összejöjjön pingpongozni, ahoz ismerni kell Marcit, és le kell menni Tatára, mer ez a város, ez a baszom nagy, ez már túl rideg ahhoz. Szóval de és viszont, a Színesben elég jól lehet érezni a kopott gumival keveredett hathetes tornapólók illatát, a gyermeki húgyszagot a hideg műkő meghatározhatatlan szagával, színével. A zuhanyzóban tartják a labdákat és a kézmosók is térdnél vannak.
Az összeverődött társaságban van mindenféle nép, meg egy kardiológusnak mondott iráni étteremtulajdonos.
Active asztal: 75 000*
Autpálya matrica: 1 270
Tesco rettenes bor: 700
A tatai áltisiben egész este pingpongozás: megfizethetetlen!

*A kurva internetes univerzumban nem lehet megnézni, mennyibe kerül egy Active indoor ping-pont, úgysimint asztalitensz asztal. vazze. A két nagy sportáruház honlapja szárított fosadék.

Mindegy mindegy. Szóval ezek után minden szegletében és gondolatában vendéglátó barátoknál bandáztunk egy napot, dumcsikáltunk ajcsikáztunk, főzicskáztünk, babáztunk, röhöréztünk, miazmás.

Hazafelé meg vettünk egy minitepsit sajtsütéshez és megint nem vettünk sószórót, ami hűtőmágnes.