788-ik poszt

Az utóbbi pár napban se időm, se kedvem nem volt, most a fülemen valami liba a tiloson amerikai akcenttel magyaráz valamit. jajanyám... idegesítő pedig Honti és Hanna. na mindegy, reggel viszont olyan jazz ment hogy sírtam konkrét könnyekkel. (nem)

Na itt egy szép hétvége, megint nincs autóm, mert a jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó kollégám nem hajlandó vonatozni haza, pedig otthon van kocsija. Még egyszerte egyszerén se. Most csúnyát írtam volna, de az van, hogy már az iwiw.re is olyant posztoltam, hogy felhördült és sápadtan összeszaladt a tanári kar.

Mindenhonnan az jön vissza, hogy milyen jól dolgozom. hát most kezd az üldözési mániám gerjedni...

Basszus, itt vagyok egy országban, ami 3X akkora, mint maó, aztán tessék , itt aszalódok, V. talán jön, azt már nagyon várom.