A Kelet Párizsa

Jártam még régen Párizsban is ám, bizony! Mint minden hülye túrista, elmentünk a Plászpigál könyékére, a legdurvább S&M bolt előtt állt egy Ikarus, Debrecen Ifjuságáért Alapítvány felirattal. Sétálgattunk, és az egyik legnagyobb filmnézős, kukkolós szolgáltató egység előtt is leszólítottak minket, angolul, come in, best show, best girls, etc. Megbeszéltük, magyarul válaszolunk, azt úgyse értik. Hát ez a behívóember értette, azonnal folytatta magyarul. Végül otthagytuk.

Tegnap munka után ugyancsak sétáltam egyet, az új telefonomon rádiót hallgattam, Mozart vonósnégyes ment, közben néztem a fantasztikus villákat, palotákat. Tényleg kelet Párizsa! Találtam egy palotát, kínai étteremként funkcionál. Kicsit túlzásos volt, odább álltam. Aztán eljutottam egy hatalmas térre, ami egy másik térbe folyik át, szép nagy palotákkal, Hiltonnal, és egy baszott nagy szivarbolttal szegélyezve. Vissza kell térjek. Aztán, csak hogy nem hiába olvastad az első fejezetet, elmesélem, hogy az utcán, ahogy kell, a túloldalon ketten álltak, az egyik kivállt a párbanállásból, jobb szemem sarkából láttam, elindul felém sietve, kicsit elhagyatottabb környék, hát utolér, közben Mozart, kicsit bosszantott, Best girls, just to look, best girls, but the best! Mondom not here for girls, (ezt hogy értettem?), mondja tovább, s közben jön melettem, szorosan a jobbomon. Jó, rendben nem, nem, de majd holnap, mondom, jó rendben, aszongya kezet rá, jóvan, kezet fogunk, jó magasan rázta kezem, aztán ráüvöltöttem, hogy HÉJJJ, merhogy közben balkezének kiegyenesített ujjai finoman megmártóztak jobb kabátzsebem igéretes bugyrában. Hátraugrott és kicsit felháborodva nézett rám. De azért megijedt.

Bementem az Everestbe, rendeltem egy spagettit, tetszett, ahogy 2 perc alatt a szemem előtt csinálja a néni, mégis nagyipari módszerrel. Aztán hazaballagtam.