Csúszós talajon

Jég van, babám! K. jó, vág a hideg!

Az élet mindig tartogat valami egészen szokatlant, vagy legalább is számomra. Becses levelezőtársam akadt az interneten, asszem kicsit imponál, kicsit büszke vagyok rá. Nemtom hová tenni, mindensetre kiváncsiság, az van bennem.

Kicsit megremegett a térdem, ott ültem, az orrom előtt egy hét alatt bevettek a csapatba, az orrom előtt olyanokról döntöttek, amit eddig el se tudtam volna képzelni, főleg igy egy hét után.

Egyébirányúlag vettem egy bekecset, olyan érzésem van benne, mintha én lennék a zsiros paraszt, aki indul a vásárba venni 6 hektár szarvasmarhát.

Vágy eszt mán mountam vaót?

Munkában megint odaböktem, látod, ez igy szar, és nem az volt a válasz, hogy ez jó, hanem, hogy ez most igy marad, mert nincs már energiánk változtatni. hol van az a hely, ahol a rendszerhibák kiszúrásáért rettenet sok pénzt fizetnek anélkül, hogy megoldást is várnának? Ott én lennék a legnagyobb király , pedig mint tudjuk, Pisont István a legnagyobb király!

Péntektől örökkön szem előtt lesz blogtársam. 8-)

Ma már tényleg legatyásodtam, I can't make the two end meet. Nemhiába, ez a legszomorúbb nap!