Ceci n'est pas une pipe

szombat, december 24, 2005

Szacsapörfiktdéj

Reggel jól leléptünk az autópálya irányába, szembeszél, oldalszél, hó, aztán Bécsben már minden remek kerek volt, parkoló, kávé a sacherben, angol családdal, apa, nagypapa lehetetlen színű ingek és nyakkendők bűvöletében, a kislány engedélyt kért nagyitól illedelmesen, hogy ihasson fehér csokoládét, fiúunoka pedig hirtelen nagyra nőtt és vizenyősek a szemei. Na mindegy, aztán sétáltunk a Gráben, (automatikus rag, ollé), majd beetük magunkat a kunsthistorisches muzejba, kultúra, mint a szemét, Goya időszaki kiállítás, van helyszaki is? vagy helyközi van csak? mindegy.... Na szal jó csávó volt ez a Goya, ronda embereket festett szépen megfele. Ja, hát mondják is a marketing szakemberek, ha valaki egy ilyen versenyben győz, az nemzközi hírnévre tehet szert! Úgy biz ám! Kellett nézni még Brajgelt, téli tájat, meg korcsolyázó gyerekeket, meg, felfedeztük, hogy bizony már a XVI században is voltak unatkozó takarítónők, a Vadászok a hóban c. mázolmányon ugyanis Curlingeznek Egy szó mint száz, rossz volt, na én mondom rossz. Meg Máriákat és szent Villamost, vagy Jeromost, én má nem is emlékszek kellett még nézni, meg mezítelen átlőtt arcú szenvedő szenteket. Piercing a la Middle ages. És a parasztlakodalomban a harmadik láb megvan?

Egy csipentyi, tényleg csak az íze kedvéért, szal egy hangyafasznyi H&M, de azt hamar meguntam. A lift meg nem jött. Ne igyatok puncsot, nincs semmi értelme! A sajtos kolbász pedig finom, nem firtatva, miből is készült.

A Schiele kiállításhoz meg záróra előtt fél órával értünk oda, de nem baj, még épp végigszaladtunk, azok a szemek! A gyermek aktokról nem tudtuk eldönteni, hogy ez most a művészi kiteljesedés, a határok keresése, a még járatlan útak kitaposása, vagy Schiele egy "sick fuck" volt, de tekintettel arra, hogy terhes felesége után három nappal ő is spanyol náthában halt meg, maradjunk az előbbinél.

Visszafelé még benéztünk a Szódába, Tomi a Szóda erejével sem. nem volt hangulat, megmutattuk magunkat a népnek, és megtértünk. Az jó volt.

Nemtom, átjön ezen a blogon az az igazi szacsapörfiktdéj hangulat?