Ceci n'est pas une pipe

vasárnap, augusztus 22, 2004

Vidám nappal, zűrös éjjel

Na hol kezdjem? Egy nagyongyenge házibuli romjain ülök és mesélek. Poharak, vizipipa, morzsák, maradék csokik. Csend. Naná, hát hiszen vasárnap hajnal fél öt van. Esik. Oké, elkezdem.

Úgy indult a nap, mint minden hétvége ezen a nyáron. Nem mama, nem megyek Szentendrére, igen, van programom...

Négyre szerveztem egy talit a H2O-ba gondolván, az milyen jó búcsúbuli a németjeinknek. Hát lett belőle 5, de T. már félkor ott volt. Szegény. Aztán az egyik németünk befutott oldalborda nélkül, mert volt határozott fellépés az Astoriánál. Lett vagy fél nyolc, mire összeverődött a kis csipet csapat, addigra megjöttek az esőfelhők, menjünk hozzám, mert közel van. Jó.

Gyors bevásárlás, vacsika, fagyika. Megjövés, körbeülés képnézegetés fikázás, történetek nem mondás, arcokra hűdeszarezabuli kiülés, gyenge indokkal kimentés és 11 lelécelés, majd 12-kor is lelécelés, továbbállás, ott sem sokáig levés, T-nél kikötés, szokásos bealvás, hazatérés.

"Azon veszekedtünk, hogy sokan vagyunk, meg jövünk is meg megyünk is, miért nem veszek gyűjtőjegyet! A végén meg jöttem egyedül, de gyűjtőjeggyel!" Házasélet. No comment.

Ma olyan vidáman mosogattam a legnagyobb hőségben, a takasszony érkezése előtt egy nappal, hogy meg is jegyeztem magamnak: gyagyulsz, vaze. Az egész nap ilyen vidám szerzetesi hangulatban ment, Mindenkinek igaza van. Még a szar is le van szarva! Azon gondolkodtam a dübörgőnek még nagy jóindulattal sem nevezhető összeröffenésen, hogy a kellékek megvoltak a jó hangulathoz, de mégse indult be semmise. Vagy a Roald Dahl megközelítését használjuk, és akkor biztos a bor a hibás, vagy hogy nincs min mulatnuk. Ez a társaság kiégett. Kis frissítés jól jönne, ezirányba egy igen határozott lépést tett Zsé, mely dicséretes és követendő. Nézd má megint azon morfondírozok, hogy be kéne cserélni. Lehet hogy csak engem?

És akkor DD megkérdezte, na elmúlt a depressziád? Hát mondok az el. És eláztam, mint a bőregér a Vörös téren, cangáztunk fel s alá a városban.

A morva életbe, egy hét betegácsi után irány a meló hétfőn. Rogyna rájuk egy Jumbo Jet. Vagy kettő. Menne keresztül rajtuk a 4-es metró. Vásárolná ki őket a tuwalui maffia. Zuhanna rájuk egy hulló csillag. Vinné őket a francba a gyors halál. és egyéb jókívánságaim. Ezt át kéne szerkeszteni, de nem teszem, jó ez így kissé zavarosan.