A beutiful bunch of ripe banana!

ez a hétvége, ez a hétvége... ejnye no! Aszonták ezen a hétvégén aztán minden jó lesz! negyed hétkor kelés lett, folyamatos kismamanézés lett, autó 110-nél felmondja a szolgálatot lett, konkétan végig a városon vontatás lett (örök hála, örök hála), fotókiállításon szomorkodás lett, na jó, ma szentedrére biciklizés is, a kölykökkel is tekertem, az vicces volt, ahogy mint kiskacsák előttem bóklásztak jobbra balra, aztán a nagyobbikkal hosszabb utat tettünk meg. Hehe. folyton üvöltöztem vele, jobb szél, jobb szélen mennyééééé! A bringaút közepén nagyfesz. oszlop, kölyök egész véletlenül, mint a kisangyal nyugodt tempóban jobbról kerüli. Szemből viszont apuka gyerekkel, de az a gyerek balról akarta volna venni az oszlopot, és tekert mint ökör aminek a seggén ragadt a bilogozó, de ott jött ugye az én kacsám. Öröm volt nézni, ahogy bepislogta a sporttárs csemete az oszlopot, persze segítettem, meg sajnálkoztam, meg minden , ami illik, aztán mentem röhögve kisember után, vazz, egyszer fogadsz szót, akkor is a legjobbkor. erre aszongya, tényleg miatta ment a gyerek az oszlopnak, hiszen ő akart arra menni... hát most erre mit lehet mondani?
Apám Taiwanra akar menni 12 nap alatt körbetekerni a szigetet. Ha megy, megyek. napi 80 kilcsi... hát... nemtom