Parcul Cismigiu

Ha már egész délelőtt ebben a szép időben itt rohadtam a lakásban (nem is, mert tökjó volt végre csettelni blogtárssal, paradicsomos fehér sajtot enni, hallgatni a szomszéd kutyájának ugatását, najó az nem volt jó, mert a gazdi elment piacra, gondolom én, és egész végig torka szakadtából hiányolta Alfát), szóval lementem futni, jó is volt, többet futottam rövidebb idő alatt, aztán napoztam az egyik parki padon.
Tudnivalók: A Cismicu park a város legrégebbi kertje, a mai napig sármjával bűvöli el Bukarest lakosságát. 17 hektáron terül el, 1779-ben valami gróf, aki szerette a jó vizet, két szökőkutat építetett, és tessék, Cismigiu jelentése szökőkút. Ejtsd Csizsmidzsiú. A park egyébként sokkal nagyobb volt, vadkacsák éltek benne, most annyira nem bánjuk hogy nem. A kertet egyébként példás rendben találjuk, több étteremmel, kiülős kocsmával. Carl Friedrich Wilhelm Meyer bécsi kertépítő mester segítségével -szerintem innen a sok biergarten- nyerte el mai formáját az 1830-as évek után, a mocsarat a mi városmajori tavunkhoz hasonló betonteknővé alakítva át.

A park egy korabeli fotóról.

Tapasztalatok: Múlt héten még csak egy kalapos mérleges ember volt, ma már kettő, mindkettő élet által meggyűrt arcú parasztbácsi, kiskarimájú kalapban, úgy látszik ide is betört a piaci liberalizáció, úgy diferenciálnak, hogy az egyik árnyékban, a másik a napon szolgáltat.
Legtöbb sétáló 30 év alatti, a 20 év alattiak és a fényes Nike cipősök ezen a szegmensen belül túlreprezenátltak. A két kedvencem a Who the fuck is D&G poló feliratos, fényes nike cipős 22 éves pattanásos srác (szűk farmer, zselés rövid haj) és a fekete, a zippzár két oldala illetve az alsó szegély és a kapucni által határolt koncentrikus körön arannyal vastagon szegélyezettt kardigánban, és aranyszínű ultragagyi övben flangáló hurkakisasszony voltak. Tipikus sétáló fiatalok mellett megjelentek a sísapkaként fülrehúzott piros, sildjét maximálisan behajtott baseball sapkás, Christian Dior utánzatú, keretnélküli pilótanapszemüveges, határozott vonalvezetéssel kipingált, Hollywoodi sztár vagyok és most inkognitóban indulok a kedvenc manikűrösömhöz alűrrel felvonuló 16 éves kiscsajok.

A másik a könnyed terhesek közül a mintapéldány, hatalmas has, barna, ritkán kötött pulóver, farmer, magassarkú csizma, sietve haladt át a parkon, mintha épp valami sajtótájékoztatóra sietne, közben rutinosan a kezében tartott dobozból cigit vett elő és jól rágyújtott.

Terhes nő. A kép csak illusztráció

A harmadik csoport az idősek. 20 fokban, Krombikabátban, ez valami nyugdíjas mozgalom lehet, de legalább is K Európában biztosan. Egymásba karolva sétálnak, az asszony pamut hajráfot használ, melynek a homlok felőli része után ősz, a fej hátsó része felé eső oldalán viszont már vöröses szőkére festett hajat találunk.

A park, ahogy azt már írtam, csupa pad, meg felirat, és persze mindenféle növények, most még a fák csupaszak, a nők ezzel arányosan kevébsbé. Az aranyeső kinyílott, hatalmas görög kancsókban pozsgások, illetve van még egy műrom is. Asszem ez a fotó jellemzi legjobban a parkot.

A fotókat nem én készítettem, főleg a korabelit. vadásztam az interneten (a miheztartás béget)

Végezetül egy festmény, amit a romanian jewish community oldalán találtam:

Henri Daniel Landscape in Cismigiu Park Watercolor 1935-1936 (Undated) Romanian National Museum of Art