Most már nagyjából mindenki tudja, ki a gyilkos...

Egyre bonyolultabb a helyzet, de már látszik, ki tette, de még nem hisszük el teljesen, nem értjük miért tette. Mi a célja? Pár apró részlet még hiányzik, hogy tudjuk, mi a szitu. A hétvégén még a vidéket járom, s meglátogatom a Gyilos tavat, hadd derüljön ki minden végre, valahára. Ha esetleg valaki megmondja a valahára szó eredetét, kap egy írásos vállveregetást. Valahogy a Kalahári és valaga közt van, de ez is olyan részlet, mint a csatorna és tölcsér. Tölcsért rakunk a csatornára. És ezen viccel velem a kedvencem. Szóval vége. Pénz, Markia, Fegyver. Na gyerekek, miért kerek a csatorna fedele? Naugye. Zene halkul, arcélek, félig sötét a kép, a világos vakít, a sötét taszít, a határmesgyén a szereplő oson, komor arccal, láthatóan tudja a dolgát, célja van, megcsinálja, akadályok felismerve, egyértelmű az út, s mint a kambodzsaiak, az út közepére szarik, hiszen a széleken akna lehet, megy, egyenesen, bele abba, amit mi biztos csődnek gondolnánk, de azért nem egy közülünk, mert ő tudja, mi a hangyafasznyi különbség bukás és siker, reggli hagymásrántotta és temetési menet között, a golyók elől elugrik, tán sántít is, de csak mint Ronaldino, amíg a bíró nem fúj szabadrúgást, mert aztán már rugni kell, már nem fáj, már a gólra koncentrálunk, szóval ha fáj, azt a fejben lerendezi hősünk, és most még nem vagyunk biztosak a dolgunkban, még nem vagyunk lelkesek, de hősünk halad, hát haladunk vele, a mozi székén balra dőlünk, ha élesen kanyarodik, (jó ok kedvesünk vállán hagyni fejünk, kezeket megfogni, jön az az endorfin, mégha pop cornt is rendeltünk, nem twixet), eddigi tapasztalatból sejtjük, a filmnek jó vége lesz, de még biztos lesz két csapda, melyet ésszel, vagy erővel megold ő, sőt már Ő, de a fellélegzés még messze van, izgalom van, amit ki- ki vérmérséklete szerint tűr, vagy élvez, sőt, egy kettő már inkább csak nevet az egészen, ők lélekben kimentek a büfébe, és ők a vásznat nézik hátulról, látják a mozigépészt, ahogy borostás arccal tekercset cserél, csak ne kelljen a történetben benne maradni, azt nézik, hogy némá 2 percce még másik kezén volt az óra, eltűnt a váza, lukas a mozi szék huzata, nekik már sok volt az izgalom, vagy már kiesett az a fiók, amiben ezt a sablont tartották a fejükben, és család összeborulását várják. naplementét akarnak látni, pálmafát, izgalom monnyon már le!




9 nap és otthon vagyok. 10 nap és 30 leszek. tiraram, tiraram...