Köd előttem, köd utánam

Egész éjjel a Google earth-öt böngésztem, megnéztem mindent, ami eszembe jutott, meg azt is, ami már csak kényszerből jött, de azért oda nem jutottam el, ahova a kolléganőm, ő az irodát nézte felülről. khm.

Lejöttem balcsira, akkora köd volt, hogy a belső sávban tök jól lehetett haladni, sárga szemüveg, Nina Simons, sinnerman loopolva, oszt hajrá... Közben felhívott egy rég nem hallott ismerős, gondolom elérték a hírek, ugye, hogy hát péntek este menjek, jön x is, meg y is, meg még... na mindegy, majd meglátod, cím stb. Köszönöm szépen!

Megint vállalati buli, már megint csak disznóhús. krumplit ettem csalamádéval, asszem megint kiugrom a mol kútra háromszög szenyáért.

Hogy tegnap milyen jó nap volt. Azt el is felejtettem , könnyesre kacagtuk magunkat a hülye ikejában, a legnagyobb a garázsba vezető lépcső fordulóján pihenő bevásárló kocsi volt, néztem fel, a lépcső tetejére és azon röhögtem, hogy az embereknek fel se tűnik- Na csak azért mert most a szervezetromboló csapatépítésen az egyik feladat a másik vakon vezetése volt a parton, hát nem Vak Bottyán Strandnak hívták a helyet?? én álltam és röhögtem, a többiek meg kissé bugyuta csodálkozással vegyes várakozással néztek, mint amikor nem tudják eldönteni, ez most egy csapat misszionárius amint lúgosat hány, amit látnak, vagy egy italautomata.

De azért mindent összevetve még elég szar a hejzet...