Ceci n'est pas une pipe

kedd, augusztus 16, 2005

Az éves a legjobb bérlet!

Fontos, hogy az embernek VIP jegye legyen a Szigetre, mert az jót tesz. Kár, hogy a harmadik nap után a fekete fika láttán meggondolja magát és mégis inkább haza, vagy vegyünk ki egy filmet. Hare Krisna, kaja. még mindig túl messze van a Jazz sátor a Világzenei színpadtól, meg hát még a Luminárium a kijárattól. Jó ez az együttlét, csak most már valahogy szegregálnék, szal a büdös paraszt tömeg legyen ott én meg egy kicsit távolabb, de pl. mehetne zárt légkondicionált buszjárat a mezítlábasok közé, hogy fotózhassuk őket. Hogy te mekkkkora köcsög vagy... mondhatnád nekem, vagy már mondtad is, de hát ez van, örexünk, változnak az ingerküszöbök, de legalább én még kijárok. Részletekbe bocsátkozva Zap Mama, Yuszuf Durr jó volt, indiai étterem jó volt, Csónakházban koktél jó volt. Köll még valami?

Elég alapos változás állt be az életemben, sokkal kevesebb lett az üresjárat, így nehéz írni blogot, még a szigeti futásra sincs idő, hátmég hajnalban uszodába menni. Viszont a kék levendula nagyszerűen érzi magát az íróasztalomon. Hogy én milyen boldog vagyok, el se hiszem!

Apám akár 50 km-t is megtesz bringán egy nap alatt, hegynek fel, le... egy zakóméretet dobott le magáról. Ez aztán a példaérték!

Jó, legyen ősz, nekem mindegy!