Ceci n'est pas une pipe

péntek, április 08, 2005

Két temetés

A családi temetésünk megrendítő volt, Mahler V. szimfónia egyik tétele, 10 percig álltunk, apám remegett, majdnem zokogott, utoljára a bátyja temetésén láttam sírni. Mindenki nekem köszöngette, hogy elhoztam az erősítőt, meg a hangfalaim, hogy szólhasson a zene. Pedighát ez semmiség. A zsidó temetőben miért skinhead a sírásó? Kopasz, bomberdzseki, fekete miltary nadrág, vasaltorrú bakancs. Ingyen vállalta? Párbeszéd a részvétnyilvánító sorbanállásban.
-Te vagy aaaa... -oldotta meg nagyszerűen a feladatot egy részvétes
-Zsuzsi- mondta Zsuzsi
-Igen te vagy Zsuzsi, és akkor őő... folytatta az elhunyt kisebbik lányára nézve
-Ő Ági
-hát igen, olyan ritkán találkozunk
-Hát igen

Legalább volt min mosolyogniuk. A német barátaink már kedden jöttek Pestre, mert egy hét alatt lezavartak két temetést.

Eltemették a pápát. "Végrendeletében a pápa nem hagyott hátra semmilyen személyes vagyontárgyat, és azt kérte, hogy égessék el személyes feljegyzéseit. A testamentumban csupán két, még élő személyről történik említés: a néhai pápa személyi titkáráról, Stanislaw Dziwiszről és Elio Toaff róma főrabbiról. Utóbbi fogadta II. János Pált, amikor 1986-ban a római pápák közül először keresett föl egy zsidó imaházat." Larger then life