Ceci n'est pas une pipe

hétfő, október 04, 2004

Tira Mihály emlékest

Az első percben éreztem, nem itt a helyem, de mindegy, mégse lehet 5 perc után arra hivatkozni, hogy meg kell nézzem a Dallast, most mennem kell. Hát maradtam. Vagy én nem voltam jó fej, vagy a többiek, mittomén, de szal aktivan vártam a kaját. Hát kérem a kaja az extra jó volt, eddig azt hittem tuok főzni, de amit ott műveltek, az minden képzeletet felülmúlt. Degeszre ettem magam! (valami saját kezüleg gyúrt gnocchi volt, mártással, végén tiramisu). Aztán megláttam a márványsajt maradékát. Figyelem! Penészalergiám van! mély levegő, fehéredés, rosszullét, menekülés, quamatel, (eredeti a quamateltől!) halálvárás, siralom.

Pedig milyen fincsi volt...