Ebéd, NATO, balkáni hangulat

Mai ebéd:

Belváros, étterm. Megközelithető az egyik ház kapualja mellett alkalmilag vágott ajtón keresztül (három lépcsőfok az EU konform érzet miatt), hosszúdad folyosó szűk és rózsaszin. Fa ajtók alacsonyak és fényesre vannak mázolva. Mindenki öreg és a leves hideg, a karély vastag, a tányér meg fém. A pincér két szót tud magyarul azt cserélgeti, mintha érthető lenne. A pincérnő talán beöntést készül adni, úgy jár kel a fehér köpenyében. öregek meg, lesz ami lesz várják a következő perceket.

Ebéd után:

A NATO magyar kontingens rangidős tisztje született Fű Lajos katona jelentkezik. Ez annyira katona vót, hogy zöld volt a pelenkája, az 100.

Hát akkó nekünk kellene ide egy vonal, egy darab vonal, de hát az ár az ugye nem érdekes, itt vagyunk a Gazella cipőgyárba, Skopje 1000, itt van a NATO parancsnokság. Kellene egy magyarnyelvű szerződés, vagy hát egy magyar melléklet, mikorra lesz meg, mikor kötik, és akkor majd jövő héten jelentkezünk, mert Pristinából jönnek logisztikusok szerződést kötni. Megkérdeztem, milyen vonal kell, rendes vagy ISDN. Erre Géza, Géza, milyen vonal kell, ISDN? nem kérem, ISDN nem kell, hangzott a think tank válasza.

Erre mondta Hofi, hogy a néger belefehéredett.

1. egy vonal miatt Pristinából jönnek a logisztikaiak szerződést kötni, de kellene magyar nyelvű, Pestre (hogy Afganisztánban mi a faszt fognak kezdeni, az rejély)
2. A NATO parancsnokság jól elbújt egy cipőgyárba, fölöttébb taktikusok, mi?
3. Ha már zsoldos, beszéljen már nyelveket, de legalább egy abból tucatból. Azt azért remélem érti, hogy don`t shoot, meg hogy HeEeEeLP!